Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Áldom a Jó Istent, ki e világot megteremtette,

S, benne az Embert, hogy e világban jót teremthessen.

Áldom az Embert, ki jónak született, de útjain eltévedt,

S, most nem tesz mást, mint Istentől elfordulva csak tévelyeg.

 

Áldom az Embereket, kik itt e földön társaim lehetnek,

Áldom a gyermekeket, kik szeretetre éhezve léteznek

Áldom gyermekeim, kik tanulni és tanítani jöttek.

Áldom a pillanatot, hogy minden jóból elegendő bőséget adott.

 

Áldom a Napot, melynek sugara mindig melegséget adott,

Áldom a Holdat, mely számomra örök bölcsességet mutat,

Áldom a Csillagokat, melyek a sötéten kéklő égbolton

Mint ezüstösen csillámló temérdek lámpás világítanak.

 

Áldok mindent, és mindenkit, ki utam e földön kíséri,

Áldom a csendet, mely átkarolta szárnyalni vágyó lelkem,

Áldom a temérdek jót, mely boldog pillanattal ajándékozott,

És áldom a rosszat is, mely elmémben új ajtókat kinyitott….

 

 

Cz K  (2013.02.04)    (Módosítva: 2018.12.16)