Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Én és a magány

Én és a magány

 

Itt vagyunk mi ketten…

Én és a magány…

És ez a sötétséget kedvelő árny

Bennem úgy látszik, hű társra talált.

 

Jó ideje követ, értem mérdföldeket megtett.

Árnyékként mellém szegődött,

Hízelegve suttogja, hogy: szeret.

 

De, én őt nem szeretem….

Barátsága nem kell nekem!

Nem akarom e sötétségbe húzó

Gyötrő erőt, mely belém kapaszkodott.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.